Az önismeret kulcsa, avagy ezt üzenik álmaink
Hosszú kutatások eredménye bizonyítja, hogy igen mindenki álmodik, még azok is, akik abszolút nem emlékeznek álmaikra. Ennek oka, hogy vannak olyan emberek, akiknek a tudatát és tudatalattiját összekötő képzeletbeli fal átjárhatatlan. Tehát ők, azok, akik hiába álmodnak éjjelente másnap reggel semmire sem emlékeznek. Ez akár jó is lehet, hiszen éjszakai „kalandjuk” nem befolyásolja semmilyen irányba napi teendőik elvégzését. Hiszen gondoljunk csak bele: egy-egy rossz álom, akár még napok múlva kísért bennünket. Álmaink fontossága rendkívüli mind egészségügyi, mind pedig lelki szempontból, hiszen ezen keresztül oldjuk fel a napi feszültséget. Ha nem álmodnánk előbb vagy utóbb betegek lennénk.
Mi a funkciója?
Kutatások bizonyítják, hogy az álmok elsődleges funkciója, hogy valamilyen módon visszaállítsák a pszichikus egyensúlyunkat. Ezért az éjszaka első felében látott álomképek gyakran kapcsolódnak a valósághoz, általában az előző nap eseményeit, történéseit dolgozzák fel, míg az éjszaka második felében álmaink inkább elrugaszkodottak, már-már szürreálisak. Mégis ezek azok, amikre a legtöbben emlékezünk és igyekszünk jelentőséggel felruházni. Amit nagyon okosan is teszünk, hiszen annak ellenére, hogy rendkívül különösek, igenis fontos üzeneteket hordozhatnak.
Fontos út az önismeret felé
Az álmok sajátos jelképrendszerrel rendelkeznek, amelyeket már évezredek óta igyekeznek tudósok, kutatók illetve mi magunk is valamilyen módon megfejteni, dekódolni, lefordítani a saját nyelvünkre. Az álomszimbolikában Freud volt az első, aki eredményre jutott, ugyanis ő volt az, aki annak magyarázatait és jelentéseit hasznosította a tudományos lélektan számára. Felismerte, hogy ezek a jelképek mind-mind a tudatalattinkból érkező jelek, ahol számtalan csalódást és negatív élményt igyekszünk elrejteni, ám ezek, álmok formájában mégiscsak felszínre törnek. Emellett pedig nem csak a negatív tapasztalatink bújnak meg a tudatalattinkban, itt találhatóak a vágyaink, az elképzeléseink, a reményeink, melyek, álmok formájában jelképes módon szintén felszínre jutnak éjszakáink során.
Az álom egy metaforikus képpel is jellemezhető: olyan, mint egy ablak, melyen keresztül bekukucskálhatunk a tudatalattinkba. Azok, akik komolyan foglalkoznak az álmaikkal, sokkal többet megtudhatnak saját magukról. Bizonyos elméletek szerint az álmaink figyelmeztető jelleggel is bírnak, ezek segítenek nekünk, ha letérünk a helyes útról. Ezek az álmok általában szorongással teltek, míg az örömteli álomképek tekinthetők akár útmutatónak is a jövőre nézve. Fontos tehát, hogy foglalkozzunk ezekkel az elsőre feleslegesnek tűnő álomképekkel, hiszen, ha megfelelően – akár szakember – segítségével is, de sikerül dekódolnunk őket, életünk fontos útjelzői lehetnek, valamik, amik segíthetnek minket a boldogulásban.